Magyar Őstörténet

1.a)Őshazaelméletek

            Finnugor elmélet: az Urál hegység keleti oldalán éltünk, a finnugor népek közé tartoztunk. Innen váltunk ki a vándorlás kezdetekor. Legfőbb bizonyíték: a magyar nyelv, nyelvrokon a finnugorral. Nem teljesen bizonyított, mert nyelvcsere is lehetséges a vándorlások során.

            Török elmélet: A magyar nép ázsiai eredetű és a török népek közé tartozik. Ennek a legfőbb bizonyítéka a kulturális hozadékok, nomád életmód, szokások. Cáfolható: életmódváltozás is lehetséges

            Hun-magyar rokonság elmélet: Bizonyítéka: magyar krónikás hagyomány. Pl.: Anonymus:Emese álma, Kézai Simon: Hun magyar rokonság. Az elmélet hibája: Hunok V.szd.-ban tűntek el, mi 700 körül tűntünk fel.

Kb. 50 elmélet létezik ami rokonságunkkal foglalkozik, de ezek a leghihetőbbek

  b)Magyar történet írott forrásai (nyelvek szerint különböztetjük meg a forrásokat)

            mohamedán források:Arab és perzsa utazók, kereskedők jegyezték le. Hiteles, pontos leírások. Ezek a legrégebbiek, amelyek már az önálló magyar népről szólnak.

            bizánci források:pl.:Bíborban született Konstantin: Birodalom Kormányzásaàmagyar követektől, Bölcs Leó: Taktikaàkatonai beszámolókból. Ismereteiket magyaroktól szerezték. Nagyrészt megbízható, kisebb ferdítések vannak benne.

            Szláv források: Kisebb jelentőségű és kevesebb. A vándorlásról, honfoglalás előtti időről, kijevi tartózkodásról ír. Orosz szerzetesek jegyezték le, akik hallásból dolgoztak.

            Nyugati, latin nyelvű források:Kalandozások idején keletkeztek. Szerzetesek írták, realitáson túli források (barbárok, ördögök). Hadjáratok idejét tudjuk meg belőlük.

            Kínai, ókori latin, görög források: Korábbi időszakban íródtak, amelyek nem az önálló magyar népről, hanem elődeiről szólnak. Bizonytalanok, nem nagyon veszik figyelembe őket.

2.Vándorlás fő állomásai

1.     Magyar őshaza:Önálló magyar nép kiszakad a finnugor népcsaládból. Kr.e. I évezred elején, Urál hegység DK-i oldalán, Isim, Tobol folyónál.

2.     Urál hegység nyugati oldala: Legkésőbb Kr.u. 500-ban lehetett. Népvándorló népekkel együtt (kunokkal is lehetséges).Volga, Káma folyó vidéke, BaskíriaàMagna Hungária. Kb. 750-ig itt maradunk.

3.     Levédia:Dnyeper, Don, Fekete-tenger, Kaukázus vidéke. Kazárokkal kapcsolatban álltunk. Terület elnevezése egy Levedi nevű magyar törzsfőről( Konstantintól tudjuk, ő az 1. magyar vezér, akit névről ismerünk). 830-ig vagyunk itt.

4.     Etelköz: Al-Duna, Kárpátoktól K-re, Don folyótól Ny-ra. Vérszerződés itt történik. Kijelentik, hogy testvérek, egymással rokonságba kerültek. Kifejezik, hogy vérrokonok, egymással nem harcolnak, egységes lesz a 7 törzs. (kabarok velünk vannak)

5.     Honfoglalás: Kárpát-medence gyéren lakott terület: szlávok, morvák, bolgárok, avarokàkevert népesség. Három állam határterülete:frankok Ny-i rész, morvák É-i rész, bolgárok D-i rész.A határterületi helyzet kedvező számunkra, mert egyik birodalom sem harcol érte.

3.Honfoglalás folyamata:Különböző történetírói felfogások léteznek

   - bemenekülés a Kárpát-medencébe

   - előre eltervezett hadjárat eredménye

            A mai történészi vélemény a két felfogás ötvözete. 862-től kezdve kalandozó hadjáratok során földerítették a Kárpát-medencét. Megismerték népeit, részt vettek a térség háborúiban és szövetségeiben.895-ben a morvák szövetségeseként harcoltunk a frankok ellen és bizánci szövetségesként a bolgárok ellen.

            Magyar szállásterületeket K-ről besenyő támadás érte. Ez egy újabb népvándorlási hullám eredménye (dominó elv). Őseink bemenekültek a Vereckei- és erdélyi-hágókon a Kárpát-medencébe. Erdély és Tiszántúl területeit birtokoltuk. Néhány évig itt tartózkodtak

            899-ben magyar csapatok a frankokkal szövetségben Itáliában harcolnak. 900-ban megszálltuk a Dunántúlt.

            Felvidék megszerzése 902-ben a morváktól. Kihasználtuk a morva belháborút Szvatoklup fiai között a trónért. Megdőlt a Morva Birodalom.

            Vége a honfoglalásnak. Sikeresen megvédtük az új területet a bajorok ellen. (907)

4. X. szd-i Magyarország

            a)társadalmi tagozódás: Jogi különbségek alapján

szabadok:       elit:      törzsfők, nemzetségfők

                        középréteg:     katonai kíséret, harcosok

                        alsóréteg (=köznép):   szabad nemzetségi tagok, akik pásztorkodnak vagy földműves, kézműves tevékenységet végeznek

szolgák:          alávetett, meghódított népek (szlávok)

                        rabszolgák (hadifoglyok)

            b)életmód:

- Korábbi nomád életmódhoz nincs elég terület, állatteny., földművelés fontossá vált.

- Nagy családokban, nemzetségekben éltek. Ennek katonai, gazdasági előnyei voltak.

- Törzsek önálló törzsi szállásterületekàlassan bomolnak és összeolvadnak.(nincs magyar írott forrás a törzsekről); gyepü választja el

-7 törzs: Nyék, Megyer, Kürt, Gyarmat, Keszi, Jenő, Kér, Tarján (Konstantintól tudjuk) 

- ősi magyar szavak: uruszág-egy törzs szállásterülete; úr- törzsfő; bő- nemzetségfő; ínek-szegény köznép

- népességszámra becsült adatok vannak. Legmagasabb 500.000, alávetett népek 200.000 fő (szlávok). Lassan összeolvadnak. 

            c)Ősvallás:

- táltoshit, totemizmus

- Abban hisznek, hogy az emberi világ mellet léteznek más világszintek, amiket a világfa kapcsol össze. Ezeken a világszinteken szellemek, természetfölötti lények élnek.

-A szellemekkel a kapcsolatot a táltosok végzik.(Papi, gyógyítói funkciójú emberek, mágikus képességekkel. Fölös csontjuk volt.)

- Totemizmus:állatőstől való származás hite. Az állatot, amitől származnak különös tiszteletben részesítik. Nálunk turulmadár: Emese álma, csodaszarvas monda.

Turulmadár: lélekszimbólum, ősapa

Csodaszarvas:égből leereszkedő, állatanya

- őskultusz: ősök tisztelete. A különleges ősök segítik a családot, bálványszobrokat faragtak emlékükre.

- vándorlás közben iszlámmal, kereszténységgel és zsidósággal is találkoztak. Sokan fel is vették, de emellett folytatták a régi hitet

            d) politikai hatalom irányítási rendszere

- Fejedelemségekben éltek, vérszerződéssel kif.: testvériségüket, Árpádot megválasztották fejedelemnek. Megyer törzs lett a törzsszövetség vezetője. Kazároktól átvettük a kettős fejedelemség rendszerét.

- főfejedelem a kündü (=Napocska). Szakrális uralkodó, karizmatikus fejedelem, aki az istenekkel tartja a kapcsolatot. Szellemi, lelki feladatokkal foglalkozik. Ezt a fontosabb tisztség.

- gyula (= Hold) katonai, politikai vezető.

- Honfoglalás előtti kündü Álmos (besenyők miatti vereség miatt feláldozták). Gyula lehetett Árpád ás Kurszán. Álmos halála után feltehetően Árpád volt a kündü és Kurszán a gyula.

- Kurszán 904-ben meghalt és ezzel megszűnt e kettős fejedelemség. Árpád és utódai egyesítik a kétféle fejedelmi vezetést. Gyula cím nem tűnt el à Erdélyt uraló törzs vezetőjét nevezik így.

- Árpád 907-ben meghalt, halála után nem maradt fenn hiteles fejedelmi névsor. Öröklési rendeszerek:

            Szeniorátus: Az elhunyt vezető után a nemzettség legidősebb, de még harcképes férfi örököl.

            Primogenitúra: Elsőszülöttség utáni öröklés. Pl.: Taksony à Géza

            Levirátus: Fivérházasság. Az elhunyt vezető feleségét az öröklő veszi el. Szeniorátushoz kapcsolódó szokás. Legitimitását növeli vele, hatalmának törvényességét, jogosságát fogadtatja el.

e) X. szd külpolitikája

- Kalandozások kora, zsákmányszerző hadjáratok: Balkán, Keleti- Frank Birodalom, Nyugati- Frank Bir, Itália, Hispánia területén

- politikai cél: Megfélemlítés, elrettentés

- bérhadjáratok: Valamelyik fél felbérel a másik fél ellen

- harcmodor: Sztyepp, nomád harcmodor. Könnyűlovas íjászat, visszacsapó íj használata. Gyorsaság, hadicselek, színlelt menekülések

- kalandozások kudarca: Nyugatiak megismerik a harcmodort, politikájuk megerősödik és egységesen lépnek fel ellenünk. 933. Merseburg, 955. Augsburg à vereség. I. Ottó megalapítja a Német Római Császárságotàerős nyugati szomszéd. Megváltozik a külpolitikai viszony