|
Az államalapítás
Barnácz Fruzsi 2010.04.02. 11:46
Primogenitura elve alapján kerül trónra (Árpád dédunokája, Taksony fia)
Szeniorátus:A nemzetség legidősebb tagja örökli meg a fejedelemséget
a)
Belpolitika:
Központosító terv
célja: a fejedelmi hatalom megszilárdítása (mivel a honfoglalás után a törzsfők önállósodtak és a fejedelmi hatalom meggyengült)
törzsfők és nemzetségfők hatalmát gyengítette:
ügyes diplomáciával:feleségül vette az erdélyi gyula lányát, Saroltot, ezzel megszerezte az ország keleti részének támogatásátfegyveres erővel:a fennmaradt források megemlítik :”kezéhez vér tapadt˝”
b)
Külpolitika:
Békepolitika
- Lemond az ország Lajtántúli vidékéről, azaz a Bécsi-medencéről (a császárnak adja)
- Térítő papot kér
973: Elküldte követeit Quedlinburgba a birodalmi gyűlésre Ottó császárhoz, és békét ajánl (Ő maga nem ment el jeléül hogy nem hódol be)Békét kötött I. (Nagy) Ottó német-római császárral:
Az ország felveszi a nyugati kereszténységet
- Géza és udvara megkeresztelkedik
- fiát, Vajkot is megkeresztelteti,aki az István nevet kapja
- Templomokat építtet
- Behívja a bencés szerzeteseket
Azért a nyugati kereszténységet,
Megjelenik a keleti (ortodox) kereszténység, amit felvesz az Erdélyi Gyula és Koppány. Azonban sem ők sem Géza nem vette komolyan a keresztény hitet, pogány szokásaikat továbbra is megtartották.
Géza a következőt mondta a félig pogány félig keresztény életéről: „Elég nagy úr vagyok én ahhoz hogy két Úrnak szolgáljak.”
c)
Géza fejedelemségének öröklése:
997-ben meghal Géza fejedelem, 2 öröklési elv alapján követelik a hatalmat:
Szeniorátus: Ősi öröklési rend, amelynek elve alapján Koppány (Árpád másik dédunokája, Somogy birtokosa, horka( =a törzsszövetségen belül 3. vezér)) kerülne hatalomra
Koppány igényét nyomatékosította, azzal hogy a levirátus elve alapján feleségül akarta venni Saroltot Levirátus: az örökös feleségül veszi az elhunyt fejedelem özvegyét
Primogenitura:Nyugat-Európában elterjedt öröklési rendami szerint, a hatalmat az elhunyt uralkodó elsőszülött fia örökli.Ezen elv alapján István a következő uralkodó.
István és Koppány fegyveresen csapnak össze:
A döntő összecsapásra Veszprém és Várpalota között került sor. Koppány elesik testét felnégyelik és a darabokat az ország 4 központi kővárára tűzik ki megfélemlítés céljábólIstván serege: nyugati (német) lovagok,Istvánt támogató magyarokKoppány serege: pogány magyarok
Szent István uralkodása
3)
István fejedelem (997-1000)
A hatalom megszilárdítása érdekében, nagyobb tekintélyt biztosító királyi cím szükséges, ezért István II. Szilveszter pápától koronát kér (a pápa meg is adja)
1000 és 1001
4)
István király (1000-1038)
a)
b)
1) A központi hatalom megvalósítása:
BelpolitikaA királyság létrejötte után még vannak ellenfelei:
- 1003-ban megfosztja hatalmáról
- Nem végezte ki, mert a nagybátyja volt
- 1008-ban István legyőzte, és kivégezték (forrás: Történelem I. 203.o.)
Ajtony, a Temesköz ura, ortodoxAz Erdélyi Gyula
Új közigazgatási rendszert kell létrehozni:
A magyar társadalom élén a király állt, akinek kezében volt a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom is, így az ő kezében van a központi hatalom.
A király hatalmának centruma a királyi udvar
a) Királyi udvar:
Központja Székesfehérvár, mert ez a koronázás színhelyeFeladata az állam igazgatásaA király kíséretének intézményesült formájaA Királyi Udvar azonban nem tartózkodott egész évben Székesfehérváron, hanem járta az országot, azaz mozgó királyi udvar volt. Így a király személyesen gyakorolhatta hatalmát, bíráskodhatott és ellenőrizhetett.
A várispánoknak kötelességük volt vendégül látni a királyt és teljes kíséretét, akik ilyenkor felélték az év folyamán beszedett adókat.
b) A király munkáját segítette:
2) A központ hatalom mellett helyi hatalom szervezete is kialakul
Az udvar gazdasági vezetőiA királyi kápolna, azaz az udvari papok szervezete. Írásbeli ügyek intézésével foglakozik. A tényleges ügyintézés káptalanokba vagy rendházakban történt. Ezeket hiteles helyeknek nevezzük.A nádorispán, a legfőbb udvari méltóság, a király helyettese, a királyi vitézek parancsnoka és bírája. Ő áll a vármegyerendszer élén.A Királyi Tanács testülete, amelyet király bizalmasai, rokonai és egyházi méltóságok alkottak.
Létrejön VÁRMEGYERENDSZER (a korábbi vérségi alapú rendszer helyett). A királyi hatalom növekedésével párhuzamosan, előbb az ország középső részén, majd a peremterületeken épül ki.
Élén a megyésispán áll.
Megyésispán:
o
dénárjai
vámok
megye haderejének vezetésevárnépek irányításaAdószedés: A királyi jövedelmeket szedte be: szabadok
o
o
o
o
o
lakhelye a vármegye valamely várafizetsége a királyi adók 1/3-anem örökíthető tisztségkirály nevezi kia király munkáját végzi a saját megyéjébenFeladata: bíráskodás
A vármegyén belül több vár is van, amihez várbirtok tartozik
b) Várbirtok:
Élén a várispán áll, akinek rendelkezésére a várnép állVárnép (2 részre bomlik):
Várjobbágyok
Hivatalosan katonáskodó harcos középréteg
A vár földjeiből birtokokat kapnak, de nem tulajdonként
Közülük kerülnek ki a tisztségviselők pl.: tizedesek, századosok, várnagy azaz a vár gazdasági vezetője és a hadnagyok(a sereg vezetői)
Várszolgák
Kötött helyzetben vannak
Katonáskodnak és dolgoznak is
A legtöbb várbirtok a király kezében volt. Ez ekkor az ország 2/3-át tette ki , amit a király öröklés és törzsi földek kisajátítása révén szerzett meg. A hatalmas birtokhányad alapozta meg a király hatalmát.
3) A társadalmi rétegek is átalakulnak:
A társadalom élén a király állt
a.) Elit
- világi nagybirtokos réteg (törzsi vezetőkből és bevándorolt lovagok)
tisztségviselők
b.) Középréteg:
Vitézek
- saját föld
- katonáskodás
Közszabadok
- a peremvidékekre
c.) Szolgák
István király egyházszervezetet is létrehoz
Oka:
Az állam megszilárdításának feltétele az egyházszervezet kialakítása, azaz a kereszténység megerősítése, mert a környező európai államok keresztények.
EGYHÁZSZERVEZET:
István 10 egyházmegyét (püspökséget) hoz létre:
EsztergomKalocsa Erdély (központja Gyulafehérvár)CsanádEgerBiharVácPécsVeszprémGyőr
Az egyházmegye élén a püspök áll
Az egyházmegyék egyháztartományokba szerveződnek: a 10 püspökség 2 érsekséget alkot
A 2 érsekség Kalocsa és Esztergom.
Az esztergomi érsek, aki egyben prímás, a magyar egyház feje. Ezt mutatja, hogy az esztergomi érseké a koronázás joga.
Az egyházmegyék plébániákat alkotnak. Egy plébániát pedig 10 falu, mivel 10 falu köteles 1 templomot építeni.
Püspöki székesegyházak mellett létrejönnek a KÁPTALANOK
Lakói:
- élén a PRÉPOST áll
- tagjai a KANONOKOK:, akikkülönböző feladatokat látnak el:
1. éneklő kanonokok: liturgiáért felel
2. olvasó kanonokok: káptalani iskola vezetői
3. őrkanonokok: káptalanok gazdasági növekvése
Típusai:
Szent István támogatja a bencés monostorok alapítását. Uralkodása idején épül monostor:
Pannonhalmán (Szent Márton Monostora)
Pécsváradon
Zalavárott
Megteremti az egyház működésének anyagi alapjait:
bevezeti a tizedet (a jövedelem egytized részét kell befizetni az egyháznak) más néven: decima-dézsma
birtokadományokat ad: pl. Somogy
Szigorú törvényekkel is szabályozza
TÖRVÉNYEK
Egyházi törvények:
Világi törvények
Külpolitika:
Csakhogy II. Konrád császár megpróbálja hűbéresévé tenni az országot (1030-ban hadjáratot indít, sikertelenül)
Orseolo Otto velencei dózse feleségül veszi Szt. István lánytestvérét – jó kapcsolat Velencével
Bizánccal szövetségesi viszony a Bolgárok ellen
orosz fejedelemségekkel is jó kapcsolatot ápol
1038-ban meghal, halála előtt az országot Szűz Máriának ajánlotta
ÖRÖKLÉS
Trónbetöltési rendszer
Géza halála után 2 öröklési elv lépett fel. István után is ugyanaz a 2 elv szerezhetett volna érvényt, azonban egyik sem volt lehetséges.
A primogenitura
Istvánnak 2 gyermekéről tudunk:
Ottó, aki gyermekként meghalt
Imre, aki 1031-ben egy vadkan vadászaton vesztette életét
Istvánnak nem volt más gyermeke, és ekkor még Imrének sem, ezért az egyenes ági öröklés, azaz a primogenitura nem érvényesülhetett.
Szeniorátus
István legközelebbi férfirokona Vazul, Nyitrai herceg volt. (A Felvidéken találhatóak a birtokai.)
Vazul:
A szeniorátus alapján Vazul lenne az örökös. Vazul azonban alkalmatlan az uralkodásra, mert korábban megvakították, és forró ólmot öntöttek a fülébe.
A Vazul elleni merénylet okát csak találgatják. A források szerint a trónra tört, merényletet tervezett István ellen. Vazul ugyan meg volt keresztelve, de pogány módon gondolkodott, ezért a 30. év után királyáldozatra készült (meg akarta ölni Istvánt).
Azért nem ölték meg, mert István, azaz a király családjába tartozott
Fiai elmenekültek
Nincs olyan férfi, aki a szeniorátus elve alapján kerülhetne trónra.
Idoneitás
Megjelenik egy új öröklési elv: az idoneitás elve
Idoneitás: királyi uralkodásra való alkalmasság. Kétféleképpen kell, hogy alkalmas legyen az uralkodásra: fizikailag és szellemileg.
Fizikai alkalmasság: a hadsereg vezetésére alkalmas legyen
Szellemi idoneitás: éles elméjű
jó keresztény
Idoneitás elve alapján Orseolo Péter kerül hatalomra.
Orseolo Péter:
Orseolo Ottó velencei dózse fia
István lánytestvérének fia, így leányágon Árpád-házi
fiatal korától Magyarországon nevelkedik
az udvari vitézek parancsnoka
1038-tól átveszi Istvántól a trónt
ÖSSZEGZÉS:
István, az apostoli királyunk, egy jól működő patrimoniális királyságot hozott létre. Kül- és belpolitikája egyaránt sikeres volt, így a magyarság meg tudott maradni a Kárpát-medencé
békepolitikát folytat
házasság révén jó kapcsolatba kerül a Német-Római Birodalommal
(Gizellát veszi feleségül, II. Henrik bajor herceg leányát)
szigorú törvényeket hoz a magántulajdon és a személy szabadságának védelmére
Pl. esküszegést bünteti
Öröklést szabályozza
A vérbosszút tilalmazza és halállal bünteti
Öldöklés: gyilkosság esetén kártérítést kell fizetni
Az áruló birtoka visszaszáll a királyra
Védi az özvegyek és árvák jogait erélyesen
Biztosítja a földesúri jogokat
Adományföldek megtartása, öröklése
A lopás elkövetőit csonkítással büntetik ( a hajvágás is csonkításnak számít)
minden 10 falunak kötelező templomot építent
templomba járás kötelező kivéve aki a tűzet őrzi
viselkedés: a misén csendben és odafigyeljen, az egyház által előírt böjtöket meg kell tartani
tized fizetése
tiltja a bálványimádást
szigorú büntetések a helytelen viselkedésért a templomban, és a böjt meg nem tartásáért
a boszorkányságot halállal bünteti
székes káptalan: székesegyházak püspöki székhelye, a püspök tanácsadó testülete
társas káptalan: nem a püspök tanácsadói
(felszabadításuk után szabadosok): birtokosok uradalmaiban dolgoztak: - függésbe kerülnek a nagybirtokosoktól és szolgáltatással tartoznak: - szabadok: - egyházfők (először külföldiek)
a) A királyi vármegye szervezete
fordulóján megkoronázza Székesfehérváron az esztergomi érsek, így független maradt a császártól. Mindez császári engedéllyel történt (így a béke is megvalósult).III Ottó császár lándzsát küldött a koronázásra. Innentől kezdve a koronázás csak akkor volt érvényes, ha az Esztergomi érsek a Szent Koronával Székesfehérváron koronázta meg a trónkövetelőt, a lándzsából pedig uralkodói jelkép lett.
AZ ÁLLAMALAPÍTÁS
1)
2)
Géza fejedelem (972-997):
Okai:
a)
955: Augsbugnál vereség kalandozások vége nyugat felé
970: Bizánci vereség végleg leszámol a kalandozásokkal
b)
Nomád életmód folytatására nincs lehetőség az életbenmaradás záloga: a keresztény hit felvételeA kalandozások kudarccal zárulnak:
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
